Vendégváró sajtos ropi

Sajtos ropi. A múlt ízei, egy gyorsan könnyen elkészíthető tésztából. Gyorsan összerakható a tészta, annál gyorsabban csak megenni lehet. Mártogatni, dipekhez vagy fondűhöz, vagy csak úgy. Nos ennyi pozitívum után jöjjön  a negatívum. Mert sajna az is van. Nagyon macerás a felvágása. Mondom ezt én, aki kiadta a vágást bérmunkába:-)

De tényleg, egy derelyevágóval ilyen vékony rudakat, tömegével felvágni. De szerintem megéri. És dolgozom a gyorsabb módszeren, ha meg lesz, azonnal beírom.

A vágási szöszmöszölés miatt, én csak fél adag tésztát csináltam:

- 25 dkg liszt
- 13 dkg vaj/margarin
- 1 dl joghurt
- 10 dkg finomra reszelt, félkemény sajt
- só, bors

Kenéshez:

- 1 tojás sárgája

A lisztet átszitálom, a fagyos vajat össze vágom kis darabokra. A sajtot a legkisebb reszelőn  lereszelem, és a lisztbe keverem. Kicsi só és bors, majd a lisztes keveréket a robotgép késes aprítójába teszem, bele a vajat is. Pár pillanat alatt morzsásra darálom, és hozzá adom a joghurtot. Keverem míg összeáll egy kis gombócba. Kiveszem a tartályból, egy folpackba csomagolom, és a hűtőbe teszem pihenni legalább egy-másfél órát.

A tésztát négy darabra vágom, és abból keskeny csíkokat (mint egy sál) nyújtok. Megkenjük tojással, és egy derelyevágóval vékony csíkokra vágjuk. Érdemes mindjárt a sütőpapíron csinálni, és csak szépen széthúzkodni a csíkokat, ezzel megspóroljuk az átapkolást. Előmelegített sütőben, 170-180 C-on szép pirosra sütjük. Vigyázat hamar megsül, és a vékonyabb végek hamar barnulnak.

Jó étvágyat hozzá!

Max és az inspiráció Dóritól, köszönöm!