Miután
Ízbolygó megjegyezte ( teljesen jogosan ), hogy nem volt az étkezésem diétás, úgy gondoltam hogy bebizonyítom, tudok ám én lájtosat is:-)). Folytatás képpen bekerültem a
(súly)Vesztőhely szerzői csapatába ( amiért ezen helyen is szeretném kifejezni hálámat ), és oda még sem illik egy zsíros csülökkel nyitni. Bár töredelmesen bevallom, teljesen jó kisfiú voltam, minden bűnös dolgot leszedtem róla,( mármint a csülökről ) pedig nagy volt a kisértés.
Amikor tervezgettem a hétvégi menüt, mindenképpen két dolgot szerettem volna elkészíteni. Az első az
!Azték karfiol!
Amikor először találkoztunk, már szerelembe is estünk, ugyebár a kakaó és én az egy külön történet. Ami kakaó-s az csak jó lehet. De az kakaó legyen, ne ám valami nyuszikás granulált-cukrozott akármi. Igyon inkább a nyuszi abból kettőt, én meg csinálok egy jó kis főzős kakaót, aztán mindenki mehet a dolgára.
Szóval az azték karfiol ( a neve az nyerő lett, bár egy kicsit elvesztem a névadási postban ).
Az alaprecept itt., sokat nem szeretnék róla írni, mert
Gabojsza itt mindent leírt, ezért inkább képpel dúsítom ennek az egzotikus ételnek a leírását.
Annyi az infóm a kakaórol: zsíros kakaópor ( 30 %-os ) egyenesen Belgiumból, ilyenből készítjük a csokifagyit.
Az eredeti recepthez annyi tettem hozzá, hogy egy kis szezámolajjal is megöntöztem az olíva mellé, a chillit viszont kihagytam, mert a mostani őrölt chillim olyan mint a méreg.
Hát ilyenre sikeredett:-)), nagyon finom, különleges, de legközelebb csak akkor fogom elárulni mivel fűszereztem, amikor már végeztünk az evéssel, mert onnantól volt egy kis távolságtartása a népnek:-)), de azt mondták finom ( de köszönöm többet nem kérek, sajna ehhez tényleg fel kell nőnünk, de azért nekem bejön ).
A másik fogás a
Soya szószban pácolt csirkemellfilé.
Na ha valami lájtos, akkor ez az.
A pálcákat a biztonság kedvéért beáztattam, és úgy fűztem rá a csíkokat. Vettem két szép csontos csirkemellet, kifiléztem ( a csontból és 2 far-hátból főztem egy jó kis levest, zöldséggel, cérnametéltel...nyami-nyami ), alaposan megmostam, lecsepegtettem, majd felvágtam vékony csíkokra ( egy mellből kb. 7-8 csíkocska jött ki ). Levágom azt a lelógó részt ( angliában azt külön árulják, 1,5X annyiba kerül mint a sima filé, mert az a legértékesebb része ), abból lesz kettő, majd a mellet lapján elvágom ketté, és azt is csíkozom, a végeredmény kb. 2 X 2 cm-es csíkok.
A bambusz nyársat ketté vágtam, és felfűztem a husikat, megjegyzem ez a legmacerásabb része a dolognak. A nyársakat megszórtam őrölt borssal ( aki szigorúan vesz a diétát, tegyen rá őrölt borsikafüvet ), és így hagytam kb. 1 órát.
Egy nagyméretű teflonos serpenyőben kb. 1 dl olíva-étolaj keveréket hevítettem, amíg melegszik, egy adag ( 8 db ) nyársat egy müa. dobozban meglocsoltam japán soya szósszal ( a japán, úgy tudom egy kicsit gyengébb ízű mint kínai, meg ez volt a kamrában ), vigyázat, nem kell rá sok!
Megforgattam a szószban, majd közepes tűzön mindkét oldalát pirosra sütöttem. Hamar megsül, egyenletesen forgattam, piruljon és puhuljon mindenhol. A szószban mindig csak annyit forgattam meg amennyit sütöttem , mert a hús megfő a soya szószban, ha sokat áll benne. Amikor átfordítottam a nyársat, akkor tettem bele az új adagot pácolódni.
Volt még a fagyasztóban zöldség keverék, és ahhoz még 3-4 db burgonyát meghámoztam és kockáztam, majd egy párolóbetétes edényben puhára pároltam.
Tálalva így néz ki, gyönyörű íz és szín kavalkád.
Azt gondolom, ez a menü belefér egy light kategóriába, sajna kalóriát nem tudok számolni, de azért azt tudom hogy pl. sót nem használtam, a soya szószban oldottan van a só, így könyebb a feldogozás a szervezetnek, lisztet és hozzáadott szénhidrátot nem használtam.
És hogy teljes legyen a fílíng, ittam hozzá egy pohár (spar) cukormentes limonádét ( nekem tetszik, nincs az a veszett édesítőszer íze ).
