Kovászolt kenyér egyszerűen

Augusztus 20. az államalapítás és az új kenyér ünnepe.

Új búzából őrölt lisztet nem tudtam beszerezni, de sütöttem egy egyszerű kovászolt kenyeret. Az volt a lényeg, hogy olyan kenyeret süssek, aminek az alapanyagai bárki számára elérhetőek. Nincs speciális kenyérliszt, kellékek és egyebek. Olyan liszteket használtam, ami egy nagyobb üzletekben megvásárolható, szárított élesztőt és vizet. Tehát ezekből az egyszerű alapanyagokból is készíthetünk kenyeret, csak egy kicsit oda kell figyelnünk. Kell még türelem, egy edény és egy jó sütő. A kovászt 20-22 órát hagytam érni, és utána dagasztottam be tésztát. Nem kenyérsütőben készült a tészta, kézzel lett bedagasztva. Pár szó a lisztekről. Sima búzaliszt (BL55) és rétesliszt (BFF55). Ezek mindenhol kaphatóak, igaz nem a legolcsóbb fajtát használtam, hanem közepes ár fekvésű jó minőségű, magyar lisztet. Bátran el lehet készíteni, ezzel a recepttel működik.

Már többször közzé tettem a kedvenc gondolatomat a kenyérsütésről, de azt gondolom, most is megállja a helyét:

„Próbáltam gyúrni, dagasztani, ez eleinte nehéznek tűnt, aztán ahogy az ember átvette a ritmust, már lélekből dolgozott. Figyeltem, hogyan nyúlnak a tésztához az idősebbek, és lassanként élményt jelentett nekem is, nem mechanikus tevékenységet. Mondták, hogy a gondolatainkkal magunkat tesszük a kenyérbe. Csodálatos, hogy szellemisége is van az egésznek. Úgy fogják fel, hogy a természettől kapjuk, Istentől való a búza, az eső... Bizonyos dolgokért nem kell aggódni, a természet megadja. Ezen azoknak is érdemes elgondolkodni, akik nem vallásosak. Kaptunk valamit, amit őriznünk, szeretnünk kell, és továbbadnunk.”

Karáth Anita költő (az Egerszegi, Zrínyi-gimnázium pedagógusa)

Kovász:

30 dkg rétesliszt

3 dl (30 dkg) kéz meleg víz

1/2 kávéskanál szárított élesztő

A szárított élesztőt összekeverem a vízzel, a lisztet átszitálom, és folyamatos keverés mellett összedolgozom. Nem kell dagasztani, csak keverni, mint a nokedli tésztát. Fedjük le egy háztartási fóliával, és langyos helyen hagyjuk érni 18-22 órát. Érdemes egy nagyobb kelesztő tálba tenni, mert akkor abban tudjuk folytatni.

Tészta:

50 dkg sima liszt

2,5 dl (25 dkg) kéz meleg víz

2 evőkanál só

1,5 kávéskanál szárított élesztő

A lisztet szitáljuk át, adjuk hozzá a sót és keverjük össze. Az élesztőt szórjuk a kovász tetejére, és öntözzük meg a langyos vízzel. Keverjük össze egy fakanállal, és közben adagoljuk hozzá a sós lisztet. Ha kezd összeállni, akkor tegyük félre a fakanalat és folytassuk tovább kézzel. Gyúrjuk, dagasszuk össze, míg egy lágy, de nem ragadós tésztát kapunk, ami elválik az edény falától. Ha kell még liszt vagy folyadék, korrigáljuk nyugodtan. Ha már tetszik a kenyér állaga, lisztezzünk meg vékonyan egy nyújtólapot, arra borítsuk át a tésztát. Gyúrjuk át, formázzunk belőle egy cipót, hintsük meg liszttel, és takarjuk le egy ruhával. hagyjuk kelni 40-50 percet.

Gyúrjuk át a tésztát, dolgozzuk ki belőle a levegőt, majd formázzuk ismét bucira. Vegyünk elő egy akkora lábost, ami még elfér a sütőben, én ezt a ~25 cm átmérőjű, zománcos lábost használom. Béleljük ki sütőpapírral, és helyezzük bele a tésztát. Fedjük le, és így kelesszük 30-40 percet, addig gyújtsuk be a sütőt, (én most sima gázsütőt használtam, hogy ne legyenek különleges sütési szokások), maximumra (~220-230 C°).

Ha megkelt a tészta, egy éles késsel bevágom a tetejét, és meghintem vékonyan liszttel. A bevágás néha kereszt alakú (megáldjuk a tésztát) vagy mint most is, a búza előtti tiszteletből kalász minta lett. Az edény tetejét belülről megspriccelem hideg vízzel, és beteszem sülni. Sütöm 40-45 percet, majd ránézek, egy kicsit megspriccelem, és fedő nélkül teszem vissza és sütöm még 10-15 percet.

Kiveszem az edényből, és megkopogtatom az alját, ha kong, akkor megsült. Rácsra teszem és hagyom langyosra hűlni. Utána letakarom egy ruhával, így ropogós marad a héja.

Tessék nyugodtan kipróbálni, sikerülni fog, ha a fent leírtak szerint járunk el. Jó kísérletezést és sok-sok finom falatot kívánok.

Jó étvágyat hozzá!

Max