Vörösbor esszenciás, csupa-csokis kuglóf

Az idei (2013, tavaszi) Segítsütim. Sikeres volt az idei forduló is, szép összeget gyűjtöttünk ismét össze, a felhasználásról az elszámolás a Segítsüti.hu oldalon megtekinthető. Az ajánlóban már elmeséltem, hogy ehhez a süteményhez a Nyúli kirándulás, és a Nagymama receptes füzete volt az inspiráció. A régi csokoládés kuglóf recept alakult át, némi változtatással. A vörösbor és a csokoládé régóta barátok, így a házasság hamar létrejött.

Hozzávalók, egy 20 cm-s kuglófformához:

30 dkg lágy, puha vaj (vagy jó minőségű margarin)

30 dkg barna cukor

6 db egész tojás

2 teáskanálnyi vanília kivonat (vagy 2 tasak vaníliás cukor)

10 dkg 55-60 %-os étcsokoládé

20 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt

20 dkg sima liszt

1 tasak sütőpor

2 evőkanálnyi kakaópor (cukrozatlan)

1 teáskanálnyi mézes fűszer keverék

1,5 dl vörösbor (Nyúl Yorki Kékfrankó 2011) esszencia (3 dl vörösbor, felére beforralva)

Bevonáshoz: 10 dkg 60-70 %-os étcsokoládé

Elsőként (akár előző este) készítsük el a vörösbor esszenciát. 3 dl, jó minőségű vörösbort kis lángon forralva, besűrítjük a felére, majd félre tesszük kihűlni. 

A tojásokat habosra keverjük a cukorral, a vanília kivonattal és a lágy vajjal. A liszteket összekeverjük a sütőporral, a kakaóporral és a fűszerkeverékkel. Belekeverem a tojásos alapba, és jól összedolgozom. A csokoládét centis darabokra vágom, és azt is belekeverem a tésztába. A sütőt előmelegítem 170 fokra, és kivajazom-lisztezem a kuglófformát. Beletöltöm a tésztát, elsimítom a tetejét, és 55-60 perc alatt megsütöm. Rácson a formában hagyom 5-10 percet a sütés után, majd kifordítom belőle, és hagyom teljesen kihűlni. Bevonáshoz a csokoládét megolvasztom vízgőz felett, majd egy kanál segítségével rácsurgatom a tésztára, és hagyom teljesen megdermedni.

Jó étvágyat hozzá!

Max

Segítsüti 2013 átadás

Izgalmasan alakult az idei Segítsüti licit vége, a hajrában akkora terhelés érte a weboldalt, hogy időben elcsúszott a végső beérkezés, így nem igazán tudtuk, hogy a nyertes a vígaszágas, vagy éppen fordítva. De sikerült a problémát megoldani, és számomra nagy örömöt okozott, hogy a döntőben résztvevők mindketten vállalták a támogatást. Az első befizetés már be is érkezett, így a rövid egyeztetés után ki is tűztük a csodás áprilisi péntek délutánt a találkára. 

A Bringatanyán találkoztunk, és az elmaradhatatlan fagylaltozás közben megtörtént a hivatalos süti átadás. A kuglóf, a hozzá illő, szigligeti Izabella szőlőlekvár, és a nagylelkű támogató, Szél Fiai fogadó és Cellárium bora került az asztalra.  

A beszélgetés aztán közben elkalandozott, és közben az idő is haladt, így a lassan lemenő nap figyelmeztetett arra, hogy ez a csodás találka is véget ér sajnos.  

Nagyon köszönjük a nagylelkű támogatást a Segítsüti csapata nevében!

Max

Segítsüti 2013 Tavasz: Vörösbor esszenciás, csupa-csokis kuglóf

Elérkeztünk az idei Segítsüti licit kezdetéhez. Immár negyedik alkalommal vehetek részt ebben a nemes, jótékonysági akcióban. Idei támogatottunk a Magyar Gyermekmentő Alapítvány. A befolyt támogatási összegből a Magyar Gyermekmentő Alapítvány totálkárosra összetört gyermek mentőorvosi autójának pótlásához és/vagy átalakításához, felszereltségéhez szeretnénk hozzájárulni. 

Licitálni idén is a meg szokott módon, a Segítsüti hivatalos oldalán, a Segitsuti.hu oldalon lehet. A Húsvéti ünnepek miatt, egy héttel később indított licitálás a weboldalon zajlik, a Sütiárverés menüpont alatt, ehhez pedig egy egyszerű regisztráció (név, e-mail cím) szükséges. Aki már korábban regisztrált az oldalra, ezt már nem kell ismét megtennie, ha netán a jelszavát elfelejtette, ez orvosolható a belépési oldalon. A nyertes az lesz, aki a legmagasabb összeget ajánlja adott süteményért április 8-án 16:00-ig. Most is megtartjuk a "vigaszág" lehetőségét, ha van olyan gasztroblogger, aki a második (vagy többedik) helyezettnek is vállalja a sütemény ismételt megsütését, és a második (többedik) helyezett is vállalja az általa felajánlott licitösszeg kifizetését, a sütemény nyertesének hozzájárulásával. Most is az egyes felajánlókra és a bloggerekre lesz bízva, hogy létrejönnek-e ilyen  vigaszágas egyezségek. Ezután a nyertes/vigaszágas átutalja a vállalt összeget, a bloggerrel egyeztet az átadás-átvételről. 27 sütemény kerül ebbe a részbe.

Az idei licitálás tárgya egy Vörösbor esszenciás, csupa-csokis kuglóf, és egy kis meglepetés.

Az idei sütemény alapjait egy borospince mélyén leltem meg. Február elején, Nyúlon jártunk, egy csodás fogadóban és kézműves borászatban. Ott kóstoltam egy 2011-es évjáratú, Kékfrankost. Az első kortyok után, szerettem volna csokoládéval összekombinálni. Motoszkált a gondolat, a csokoládé és a bor házasságáról, de a végső gondolatra még várnom kellett. Később, a Nagymama kézzel írt receptes füzetében találtam egy békebeli, vörösboros kuglóf receptet. Nos, itt jött az ötlet, hogy milyen is legyen az idei Segítsüti. A régi receptben vörösbor van, de én az eddigi évek tapasztalata alapján, gondolva a kisgyermekes szülőkre, egy kicsit átalakítottam a receptet, a bort beforraltam, és ebből a csodás szirupból tettem a kuglófba.

Az elején azt ígértem, hogy lesz meglepetés is. A licit nyertese (és természetesen a vigaszágas is,) kap a kuglóf mellé egy üveg saját készítésű, szigligeti Izabella szőlőlekvárt. A kuglóf és a lekvár nagyon jól illik egymáshoz (ezt többször is leteszteltük), de szeretném megmutatni az ihletadó bort is. A vörösborból, hivatalos nevén, "Nyúl York"-i Kékfrankó 2011, is kap a nyertes egy palackkal, a Szél Fiai fogadó és Cellárium jóvoltából. Akkor összegezve a 2013 Tavaszi Segítsüti licit egy Vörösbor eszenciás, csupa-csokis kuglófról, egy üveg szőlőlekvárról és egy üveg kézműves borról szól. 

Kedves Látogatóm, Barátom ki erre jársz!

Arra kérlek meg, hogy segíts Te is egy kicsit Velünk együtt! Látogass el a Segítsüti 2011 tavasz hivatalos honlapjára, a Segítsüti.hu-ra, nézz körül, licitálj, ha megteheted, (egy gyors és egyszerű regisztráció szükséges, de ha tavaly részt vettél, lépj be az azonosítóddal), vagy válassz magadnak egyet a limitált, csodás Segítsüti relikviákból.

 Idén is működik a céges támogatók részére külön licitálási felület itt.

De azzal is sokat segítesz, ha viszed hírünket, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a Süti segít!

Az aukció lezárása után, meghatározzuk az átvétel pontos módját (ami lehet akár egy csomag is, amit eljuttatunk a lelkes Felajánlónak, tehát nem kell ezért leautózni Keszthelyre, de ha kedves Adományozó környékbeli, a személyes átadást is meg tudjuk oldani), és ekkor frissen elkészítem a tortákat. A eddigi sikeres vigaszágas licitálásból kiindulva, jelzem, ha lesz rá jelentkező, természetesen idén is szívesen sütöm meg a tortákat több példányban is.

Egy régi családi recept alapján született recept. 

Ne feledd! A Süti segít! Kövesd az eseményeket a Segítsüti hivatalos Facebook oldalán, vagy az én oldalamon.

Licitre fel!

Max

Ajánló: Szél Fiai Fogadó és Cellárium

Lassan egy hete volt már a látogatásunk a Szél Fiai fogadóban, de még mindig a hatása alatt vagyok. Ezt csak erősítette, hogy tegnap este megbontottuk az egyik üveg bort, amit búcsúzáskor kaptuk a házigazdánktól, Tibortól. 

Vártam pár napot az élményekkel, gondolván lenyugszom, letisztázom magamban az impulzusokat. Nem sikerült, és a TiBorotok még erősített rajta. Késői, szemelt rizling, egyenesen a pincéből.  Megpróbálom szavakba önteni az érzéseket, de előre szólok, nehéz lesz.

Szél Fiai Fogadó és Cellárium. Egyike a magyar TOP50 étteremnek. Híres a helyi termék, helyi érték megbecsüléséről, és a tulajdonos család maximalizmusáról. Fogadó (inkább hotel), tanyacsárda és kézműves borászat. Mindez Nyúlon, a pincesor végén, ahol azt gondolnánk, már lementünk a térképről.

Nem álruhás teszt volt ez, hanem előre megtervezett, leegyeztetett találkozás, több éves online kapcsolat után. Péntek késő délután, este érkeztünk. Érkeztünk volna, ha a navigáció nem visz el bennünket Győrújbarát pincesorára (jó tanács, ha ide készülsz, vedd ki az alsóbb rendű utak opciót a navigációból). Telefonos egyeztetés után, két helyi Hölgy segítségével visszajutottunk a főútra, majd a fogadóhoz vezető útra. Itt már várt bennünket Tibor, és segített a hóval alaposan befújt pincesoron feljutni a házhoz.

Belépve a fogadóba, a borokkal teli hűtőpult és Jani a főpincér várt minket. Persze itt is megvolt a csavar, mert Jani szintén tapolcai születésű, mint mi, így kölcsönösen örültünk egymásnak, a régen látott földiek. Az örömködés után feketecseresznye pálinkával koccintás a találkozásra. A házigazdánknak volt még egy pár perces tárgyalása, éppen egy, júliusi esküvőt egyeztettek, mi addig egy pohár borral a csodás tömegkályha előtti asztalhoz telepedtünk le.

Közben a konyhán előkészítették a kovászt, mert az este egyik fő mozzanata a kenyérsütés kemencében. Közben a házigazdánk is visszaért, így elkezdődött az este, ami így utólag egy igazi gasztronómiai „ámokfutásnak” tűnt. Annyi íz, illat és élmény ért, hogy még mindig nem tudtam feldolgozni.

Megpróbálom a gasztronómiai részét kiemelni, bár az elfogyasztott, bocsánat megkóstolt borokkal arányosan nőtt a világmentő gondolatok száma. Elsőként egy kis vendégváró falatka érkezett, házi mangalica májas, pirított kenyérlepény darabkán. A háttérben már hangolt Árpi bácsi háromfős cigányzenekara, (később az Indiáncseresznye Band névre kereszteltük őket). 

Közben Tibor fogadta az érkező vendégeket, mindenkihez volt pár kedves szava, és szinte ismerősként fogadott mindenkit. Beszélgetés közben hozták a ház egyik specialitását, a libamájat. Ezt a fogást már oly sokan dicsőítették, annyira kíváncsiak voltunk rá. A grillezett libamájat, gyömbéres fügelekvárral, és pirított kaláccsal kínálják. A májat só nem érte, csak a ház „titkos” fűszerezése, és tökéletesen illett hozzá a füge és a kalács is, és a késői szüretelésű, töppedt rizling is.

Ez lenne a pillanat, mikor a vendég elégedetten dőlne hátra és azt gondolná, ha most azt mondanák, bezárt a konyha és ennyi volt (persze ez nem fordulhat elő), akkor is már jól lakott. De nem, indulunk a pincébe, megismerkedni a borászat csillagaival. A borokról idézném Kovács Antit, a sommelier gurut: „Ahogy azt megígértük jól, megérkeztek Prisztóka Tibor borai. És mit tetszenek gondolni, hol debütálnak a Szél Fiai Cellárium (Tibor Apátok Bora) nemes nedűi? Naná, hogy a Pinceáron gondozásában! ;) A borok mindegyike igazi kézműves egyéniség, de a nevük is megérne egy külön misét: "Sauvignon Blanka", "Nyúl-York-i Szürkebarátság", "Keserédes, mint az élet..." "Illúzió", "Nyúl-York-i Kékfrankó"... Nem semmi és annyit ígérhetek, hogy a borok is elrúgják a pettyest!”

Aki esetleg nem jut el a Fogadóba, de szeretné a borokat megkóstolni, most a Pinceáron.hu webshopban megvásárolhatóak. Ezt azok után, hogy a pincében pár tétellel megismerkedtünk, nagyon ajánlom. Nem tudok olyan hangzatos szólamokat írni, mint a borászattal hivatalosan is foglalkozók, de annyit mondhatok, finomak voltak. Én részemről a furmintot emelném ki, szeretem a gyümölcsös frissességét. Közben Tibor próbálta felmérni a főétel igényeket, de abban maradtunk, inkább rá hagyatkozunk, készítessen nekünk a saját elgondolása szerint.

A pincéből visszatérve a meleg, gőzölgő Pityóka leves fogadott minket. A konyha közben megkapta az utasításokat, és készítették az ételeket, mi pedig a kemencével, és a kenyérrel foglalkoztunk. A kenyér sült, mi pedig nekiláttunk az ételeknek. 

Kicsit megégett a teteje, meleg volt a kemencében, de ízre nagyon jó lett. Kovászolt félbarna parasztkenyér Nyúlon.

Andi csirkét kapott, bazsalikommal és burattával töltve, ruccolás, fokhagymás, olívás, friss és szárított paradicsomos tésztán, parmezán forgácsokkal. Mi Tiborral érlelt szürke marha hátszínt ettünk, öntöttvas serpenyőben sütve, hozzá az általam favorizált somogyi kifli burgonyát és paradicsomos lóbabot.

Azt gondolom, hogy már a konyha megér egy misét. Utólag bevallom, az étlapot elfelejtettem megnézni, teljesen a ház Urára hagyatkoztunk, és nem csalódtunk. Minőségi alapanyagokból, minden hókusz-pókusztól mentesen, őszinte ízek, jól megkomponált fogások. Két fiatal srác egy olyan konyhában, ahol minden megvan, tud dolgozni. Dolgozni egy bizonytalan országban, egy az év 80%-ban nyitva tartó üzletben, egy olyan helyen, ahol, ha nem küzdesz, nem tudsz megélni. Mondom ezt én, aki a Balaton partjáról, két komolyabb város, és a termálfürdők öleléséből érkezett. Azt ajánlom, kedves „Kollégák”, menjetek el Nyúlra, és nézzétek meg, hogy lehet egy eldugott pincesor végére, az isten háta mögé, egy TOP éttermet csinálni. Üljetek le pár szóra a Háziakkal, és kérdezzetek. Én megtettem, szinte az egész éjjelt átbeszéltük, és reggel is folytattuk tovább, majdnem egészen délig. Megérteni, ide nem esik be a vendég, ide hívni kell, és utána nyújtani. Szolgáltatást, vendéglátást és élményeket. Azt mondják, ha a pincébe, a boltozatra feltapasztasz egy pénzérmét, akkor oda vissza fogsz térni. Mi tapasztottunk.    

Végezetül pár szót a desszertről. Nem rég olvastam egy cikket, ahol a krémeseket tesztelték, abban az állt, ha nem tudod elvágni a krémes leveles lapját, akkor nem jó. Hát nem tudom. Én ettem, és sütöttem már krémest, és a jó leveles tészta törik. Törik, mert friss lapokból készült, és rendes zsiradékkal készült. Miért mondom ezt? Mert kaptunk házi krémest, ami hájas tésztával készült, és úgy ropogott, mint a csuda. Mellé pedig képviselőfánkot kaptunk, velencei álom krémmel, ami kicsit célzott döntés volt, ez az ismeretségünk kezdetét jelezte. De ez már egy másik történet, majd legközelebb.

A Szél Fiai Fogadó és Cellárium weboldala itt található. A kirándulásról a teljes albumot a Facebookon itt találod. 

Max

Sült tarjás "burger"

Nemrég, egy este régi ismerősök látogattak meg a fagyizóban. Piacoztak, utána pedig bejöttek pár gombócra és jó szóra. Leültünk és átbeszéltük a világ nagy dolgait. Közben szóba került az evés (milyen furcsa, miről is lehetne beszélni egy fagylaltozóban, velem?), a sütés, konkrétabban a grillezés és a grillen sült hamburger pogácsáról. Vagyis az előre gyártott húspogácsákról és arról, hogy is lehetne normálisan megsütni. Rácson, serpenyőben vagy rost lapon? A végeredmény az lett, nem a sütési módszerrel van a baj, hanem az alapanyaggal. Mert vizes az előre gyártott húspogácsa. Miért is csodálkoznánk rajta, hiszen jég formájában kerül bele, gyártáskor, és csak mi találkozunk vele a sütéskor. Ha lapon vagy serpenyőben sütjük, a kicsapódó víz lehűti, és nem sül, hanem párolódik. A pogácsa látványosan összeesik, és mállik szét.

Próbáltam bizonygatni a házi készítésű húspogácsa előnyeit, de azt a választ kaptam, hogy kellő szaktudás és jó alapanyagok nélkül Ők bele nem vágnak a húspogácsa összeállításába. Megértem, és időben sem mindegy. Az előre gyártott húspogácsa egyfajtakényelmi termék, és mellé bolond biztosnak is tűnik (japán szakszóval pokayoke).   Példának hoztam fel az Erdélyben látott,a helyi hentesek által készített miccset. Talán majd itthon is felfedezik a piaci rést, és készítenek a hentesek, minőségi alapanyagokból, többféle előhűtött húspogácsát a grill szezonban. Hiszen a multik már gyártatják a csevapcsicsát, remélem, nem ők jönnek ki ezzel a termék körrel. (halkan megjegyzem, biztosan vannak olyan helyek a fővárosban, ahol ilyenek elérhetőek, én most a vidék nevében írok, de azt is tudom, hogy itt is sokan keresik, keresnék)

Miután nem tehetem meg, azt hogy nem nyújtok segítséget, így elmeséltem, mi hogy oldjuk meg ezt a kérdést egy zűrösebb (nyáron nagyon gyakori) estén. A megoldás a tarja burger. Míg megsül a hús, addig elő lehet készíteni a többi alkatrészt. Lehet a tarja helyett sonka, füstölt comb vagy szép húsos császár szalonna. Jól illenek bele a fűszeres mártások, ne csak a mustár- ketchup-majonéz háromszögben gondolkozzunk. Nálunk mostanában a sárgabarackos chutney-al ízesített a nyerő.

Hozzávalók 4 személyre:

8 db zsemle, nálunk most teljes kiőrlésű magos császárzsemle

16 szelet főtt, füstölt tarja

8 szelet félkemény, szeletelt sajt

8 szép (jég) saláta levél

2 közepes fehér hagyma karikázva

2 paradicsom

1 tv paprika

Mustár, ketchup vagy valami izgalmas szósz (BBQ, chutney, édes chili szósz, pikáns mustár)  

Egy serpenyőt vékonyan olajozzunk ki, ebben süssük meg a tarja (vagy más hús) szeleteket. Ami megsült, tegyük egy fedeles edénybe, ne hűl jenek ki. Szeljük fel addig a hagymát, a paradicsomot és paprikát, a saláta levelet öblítsük le és szárítsuk meg.

Ha lesütöttük a húsokat, a kisült zsiradékban pirítsuk meg a félbe vágott zsemléket. Kezdődhet az összeállítás. Alulra a zsemle aljára kenjünk a fűszeres szószból, arra mehet a két szelet tarja. Következzen a hagyma, a saláta, arra a paradicsom és a paprika, és ha még kérünk, akkor ide is egy kanálnyit a szószból. Gyengéden préseljük össze és harapjunk egy jó nagyot. 

Jól illik hozzá a bodzás-rozé fröccs, amit Prisztóka Tibor (Szél Fiai Fogadó, Nyúl, egyike a magyar TOP50 éttermeknek) a következőképpen tanított nekem.

...de tudod, először a bodza, aztán egy kis szóda, végül hogy a "bodzafröccs" minőségét emeljük, legvégül töltjük a bort hozzá ! Mert ha fordítva történne, a bor minőségét rontanánk! Ámen...

Mit is lehet ehhez hozzászólni? Jó étvágyat és egészségünkre! Egy kézműves borász csak tudja mit beszél. Egy biztos, azóta így iszom a rozé fröccsöt, és biztosíthatok mindenkit, érdemes kipróbálni.

Max