2008. július 12., szombat

101 kiflik

Az egyik kedvenc vendégvárós receptem, de amikor készül, sosem sikerül fotózni. Valószínű azért, mert amikor csináljuk, annyira bemelegszünk a készítésbe, hogy elmarad, (azért 101 kiflik-et le kell ám gyártani!), utána meg kb. 1/3 idő alatt elfogy.
Kutatgattam az archívumomban, és megtaláltam ezt a képet, amit egy kedves ismerősöm küldött, amikor elkészítette a receptet, így ezt felhasználom.

Az eredeti receptet Garffykától kaptam, és ott még száz kifli néven szerepelt, de az úgy túl egyszerú, ezért egy kis módosítással lett 101 kiflik(nem dalmata:-)), a neve.

Csatolom az eredeti leírást, és a végén a jótanácsokat.


101 kiflik:

Hozzávalók:
A tésztához:
25 dkg margarin
50 dkg liszt
3 tojás sárgája
tejföl, amennyit felvesz (kb. 3-4 evőkanál)

a kenéshez:
10 dkg sütő margarin, olvasztva és kihűtve

a töltelékhez:
20 dkg darált dió (mandula, mogyoró)
20 dkg porcukor
3 tojás fehérje
(de lehet lekvár is)

Előkészítés: A kenéshez való margarint megolvasztom, kihűtöm.
A töltelékhez való darált diót, porcukrot lazán a kemény habbá vert tojásfehérjékhez keverem.

Elkészítés:
1. A tésztához valókat közepes keménységű masszává gyúrom. Négy cipóra osztom. Lisztezett deszkán a cipókat egyenként tepsi alakúra (értsd téglalap) nyújtom, és megkenem a 10 dkg olvasztott, kihűtött margarin negyedével, a hosszabb oldalától kezdve feltekerem.
Az így kapott négy rudat kb. 1 órára hűtőbe teszem (fóliával letakarva, hogy ne száradjon).

Trükk: Ha nincs idő az egészet egyszerre feldolgozni, másnapig jól eláll a hűtőben, ugyanúgy lehet vele dolgozni.




2. Egyszerre egy rudat veszek ki a hűtőből. Egy rudat szemmértékkel 25 darabra vágok (kb. ujjnyi vastag, ha néhánnyal kevesebb vagy több, nem gond; rudanként 25 darabbal számolva lesz 100 kifli).
.
Mindegyik kis darabbal a következőképpen dolgozok tovább: jól meglisztezett deszkán, a hajtott részével a deszkára téve, nagyon! vékonyra nyújtom (nagyjából téglalap alakúra). A diós töltelékből kb. egy púpozott mokkáskanálnyit számolok egy kiflicskére. A tölteléket a vékonyra nyújtott tésztán hosszába teszem (nem középre halmozom, hogy a kiflicskében mindenütt legyen töltelék, ne csak a közepében), a tésztát óvatosan felsodrom, két végét kissé megnyomom, hogy a töltelék ne szaladjon ki, behajlítom, hogy kifli formát kapjak.
.
Kenetlen tepsiben, előmelegített sütőben, közepes tűznél (150-160 fok) 20-30 percig sütöm.
Sütés alatt a színe nem (fehér marad), de az állaga változik. A kisült kiflicskéket még melegen megszórom porcukorral.
.
Megjegyzés:
Ezt a fajta tésztamasszát én ún. poronyú (porhanyós) sütiként ismerem.A kisült kiflicskék jól záródó sütisdobozban sokáig frissek maradnak.
.
Minél vékonyabbra nyújtod az egyes darabkákat, annál rétegesebb, *poronyúbb* lesz a kész kiflicske; jól lisztezett deszkán és sodrófával kell dolgozni, különben nem lehet papírvékonyra nyújtani a tésztát.
.
A receptet Garffykának, a fotókat Bubutának köszönöm!!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Isteni egyszerű,de nagyon finom pár nap után is..ha marad:-)

Vajdaságban minden lakodalomban (hagyományosra gondolok) muszály lenni ilyen kiflinek.Sokan megforgatjaák mág kristálycukorba vagy porcukorba is.Ízlés dolga,de mindenhogy finom!
Érdemes vele babrálni!
Nóri

Garffyka írta...

Max, nagyon szépen köszönöm :-)

Sütis néne írta...

szia, Max! gurítottam hozzád is az üveggolyót, ha nem baj! :-)

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin