Quick & easy!
Gyors és finom, rafinéria, pillanatok alatt.... stb. Ilyen és hasonló szlogenek lepték el az áruházak polcait. Gyors ételek, zacskós finomságok, ízfokozókkal, aromákkal, mesterséges szerekkel kezelt különböző termékek.
Olvastam több topikon is, különböző véleményeket, hozzászólásokat. Talán az tetszett a legjobban, hogy főzni csak a kismamáknak, munkanélkülieknek és nyugdíjasoknak van idejük.
Valami nem stimmel. Lehet, hogy az összes (gasztro blogger) Kollégám és Barátom, gyesen lévő nyugdíjas álláskereső?
Nem az nem lehet, mert már többel is találkoztam, és nagyon hasonszőrűek vagyunk.
Miben is hasonlítunk?
Családi életünk és a munkánk mellett is jut időnk arra, hogy normális ételeket tegyünk az asztalra. Mindenki éli a dolgos hétköznapokat, neveli a családot, és van ideje ilyen „úri huncutságokra” is.
Mitől ez az íz/tudat módosulás?
A gyártók „bűne”?
A média felelőssége és a marketing/reklám hatása?
Vagy a lustaság tehet róla?
A megoldás komplex, de ebből a legnagyobb részt a lustaság teszi ki.
De nézzük sorjában.
Gyártók:
Természetes hogy meglovagolják a vásárlók „tudatlanságát” és ebből bőséges hasznot húznak. Vannak speciálisan régiós termékek, de azt jobb, ha tudjuk, hogy az alapító/fejlett uniós országokban is küzdenek ezekkel a problémákkal.
Nem magyar speciális találmányok a zacskós/serpenyős/omlós csoda készítmények, vagy fűszerkockák.
Média/reklám/marketing:
Azt kell eladniuk, amit a megrendelő kér. A fizetőképes megrendelő. Nézzünk meg egy esti reklám blokkot, hány ezzel kapcsolatos reklám mossa az agyunkat. Pár multi uralja az élelmiszeripar nagy részét, szinte mindent gyártanak, forgalmaznak, ami ehető, vagy nem, de arra hasonlít. És fizetnek az össznépi butításért, meg építenek játszótereket. Bár lassan elfogy, elsorvad az a korosztály, aki használhatná/ehetné.
És akkor a fő probléma, a lustaság:
Néhány példa:
- kókuszgolyó por
- amerikai palacsinta por
- mézes-mustáros csirke szósz
- „bögrés” süteménypor, sütőformával
Lehetne hosszan sorolni, ezeket azért írtam fel, mert az elkészítési idejük biztosan nem több mint a gyári változatoké.
Mivel tud többet egy rázó palackba töltött muffin por, az otthon, megbízható alapanyagokból összerakott sütinél?
Pár Barátom próbálta a ködöt eloszlatni különböző fórumokon, de nem volt nagyon sikeres. Nem találtak nyitott fülekre, volt olyan ahol el is tüntek a kommentelők.
Vannak azért szép ellenpéldák is. Sok mindent lehet elmondani Stahl Juditról, de azok a gyorsan finomat receptek, nagyon jók voltak. Aztán az is kifulladt.
Miért hiszik el, hogy ezek az ételek csak így jók, finomak? Ennyire rászoktunk a mesterséges összetevőkre? Vagy az alap ízek tűntek el? Mit kell egy sütőzacskóba tenni, hogy omjósz legyen a csirke?
Semmit, csak egy finom csirkét, pár zöldfűszert. Ott a kedvenc csirkés ételem, a són sült csirke. Konyhasó és csirke, forró sütő, és egy pompás étel. Na ott lehet az ízeket elemezni, és az árakat kiszorozni.
De nézzünk egy bonyolultabb receptet, a toszkán focacciát.
Idő:
Alapok kimérése, szitálás: 5 perc
dagasztás: 15 perc
kelesztés: 35- 45 perc, vagy egy éjszaka, de ez az idő nem telik munkával,
formázás, feltétek előkészítése: 15 perc
sütés: a nyolc darab sütése folyamatosan volt kb. 45 perc
árak:
25 dkg sima liszt: 25 Ft (100 Ft/kg)
25 dkg durum liszt: 80 Ft (315 Ft/kg)
3,5 dl víz
Só, cukor és az olaj: össz. 30 Ft
1 dkg élesztő: 10 Ft
Ez összesen, feltét nélkül 145 Ft, 8 adag alap tésztához számolva.
Természetesen ehhez még jön a villany, a sütőpapír és az egyéb apró költségek.
Lehet számolni, mennyibe kerül egy 4 fős családnak a lustaság. Hozzá jön az hogy tudom(gondolom) hogy mit eszek.
Felhívás!
Kedves Kollégák és Barátaim!
Készítsünk minél több „gyorsan finomat” ételt, csináljunk külön címkéket neki, és hívjuk fel a figyelmet a könnyen elkészíthető ételekre.
Mutassuk meg az olvasóknak, mit hogyan csináljanak, és kérjük, hogy terjesszék. Adjuk meg a bekerülési költségeket és a ráfordított időt, tudjon mindenki kalkulálni.
Ha már blogonként egy-egy embert meg tudunk győzni, nyert ügyünk van.
Most hogy „válság” van, talán jobban figyelnek ránk.
Hozzuk vissza a házias ételek becsületét!
