Tájkép csata után, készül a gyúrt hosszú metélt....
A grízes tészta alapja, gyúrt tészta...
Segítőim: Aya és az olasz tészta nyújtó gép ( még Jamie Oliver is elismeri a tudását /a gépét:) /)Amikor a máglyarakást csináltam és írtam, elő jöttek az emlékek a menzai étkezésről, a fiatalkori konyhai csúcskajákról és még sokminden más is...
Aztán ebből lett a grízes ( darás ) tészta, mint eleség kivánság, aztán a tanácskozás a tésztát illetőleg, mármint milyen márka és formátum legyen?
Az az igazság hogy mostanában volt egy-két mellényúlás tésztailag, aztán történt hogy az ember csalódik a gyermelyiben, és akkor heuréka, gondoltam gyúrok tésztát!!!
Indul a recept kereső játék, tudjátok amikor 3 szakácskönyv 4 féle képpen írja le a készítés módját. Találtam a képen látható tészta gyúró gép használati utasításában egy leírást, és ennél a receptnél maradtam. 40 dkg liszt szitálva, 2 tojás, és annyi víz amit felvesz?
Ezt imádom, amikor valami fenomén odaírja hogy izlés szerint, meg amennyit felvesz, meg aranybarnára.
Könyörgöm én csak egy férfi vagyok tudok html kódot szerkeszteni, beilleszteni ( pedig az se semmi ), kenyeret sütni, buggyantott tojást készíteni, hogy csak a kvalifikált dolgokat említsem, de mi az hogy amennyit felvesz?
Na mindegy hajrá, oda készítettem a mérőpoharat kb. 4 dl vízzel, aztán gyúrás..
Nem néztem meg hogy mennyit vett fel, de a tészta jól sikerült, félre tettem pihenni.
Ki kellene nyújtani.. de nekem? Miután csak én voltam itthol, hát nekem kell, rövid lelki felkészülés után nekiestem, és végre hazaért a kislányom ( Kitty-Aya, a második nevét nem mi adtuk neki, Ő találta ki ), mig ebédelt én gyűrtem, azaz nyújtottam.
Hát tisztelet Anyukámnak, mikor a rajztábla méretű gyúró deszkán kézzel csinálta a sonkás kocka alapjait, ki tudja hány kiló lisztből, vagy amikor Anyósom levestészta tonnákat gyárt nekünk. Azt nem is mondom amikor az alföldi asszonyok csinálják a lúdgége tésztát. Az aztán autentikus, manufaktúrális étek.
De itt a sgítség és innen már pikk-pakk kész a nyújtás, ( Aya teker, én lisztezek és adagolok, így csak minden harmadik ragad le ) és a metélt vágás ( nem hiába megmondta Oliver is hogy ez tutti, mármint a gép ).
Két tálcán egy-egy nagy kupac, gyanúsan soknak tünik, mérlegelés, hát sikerült 70 dkg tésztát legyúrnunk.
Ez sok lesz. Mit lehet most tenni? Izgatott telefonálás Anyunak, aki megnyugtat, száritsam le a felét nyugodtan. Huhh, megkönnyebbültem, már azt hittem hogy 3 napig eszünk darás tésztát.
Nos ennyi izgalom után jöjjenek a menza élmények: írom úgy ahogy eszembe jut: az utálatos feles/sárgaborsó főzelék, aztán a főtt csirkecomb pirított darával és gyümölcsmártással?
Igazából az általános iskolai menzám nagyon jó volt, a suli melletti Varjú gúnynevű étterembe fizettek be a Szüleim, így innen az ismeretség Halász Jani bácsi hentes levesével. ( a kedvencek között ott a linkje! ) Ilyen indulás után jött a középiskolai menza pofonja.
Volt egy olyan sajtos-tejfölös tésztájuk, amit a villával egyben ki lehetett emelni a tányérból ( ami olyan zsíros volt hogy két kézzel kellett fogni, hogy ne szaladjon el, Anyúúúúú vigyél haza!!!) Borzalamas levesek és félig nyers kelkáposzta ( lucskos káposzta ) főzelék ( tudom nem szabad szétfőzni a zöldséget ).
Hát ilyen előképzés után, amikor 2 ft-ért kenyér és egy pohár tejföl volt a kiemelt menü, akkor azt hittem nekem újat nem tudnak mutatni. Hát tudtak. Jött a mgyar néphadsereg. Volt egy olyan szakácsunk aki fél év vendéglátós suli után elment lakatosnak, mert ahhoz volt érzéke. Akkor nagyon szerettük a sült krumplit, és az olajos halat..., de erre is jött még emelés. Kiképző bázis, összesen 10-15 katona, a tisztek azt eszik amit a köznép, tehát azt gondolod hogy hajrá!!!
Persze, a paradicsom levest úgy csinálta az étkezde vezető, hogy az 5/1-es lecsót leszűrte, és a cigány pecsenyéhez a marha nyakat lisztben forgatta.
Gyanús volt hogy, a parancsnok mindig hozta a szendót otthonról, az epéjére hivatkozott, és nem ebédelt. Esténként visszasírtam a szülői ház konyháját, a Jani bácsit, a Varjút. De megjött a felmentés, az előzőt felmentették, és jött a Rózsika néni, akinek saját fakanala volt! Na eljött a jó világ, ettünk mi még szarvas pörköltet is.
Nem tudom mikor jött el az a pillanat amikor a lelkes fogyasztóból főzni akaró emberke lett, de a családom arra a korszakomra datálja.
Azóta lelkesen próbálkozom, és ami megtetszik azt megfőzöm/főzzük magunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése