2008. október 17., péntek

Kördés a főzésről, avagy mióta, hogyan és miért is?

? ? ?


Kaptam egy körkérdést Gabojszától. 

Minő meglepő egy gasztroblogon, gasztronómiával kapcsolatos kérdés:-)

Azt kérdezte mióta is főzök és miért. 

Köszönöm a megtiszteltetést, már reggel küldte a linket, de ez idáig törtem a fejemet a válaszon, de nem bírtam egy normális irományt összehozni, ezért úgy döntöttem, marad az improvizáció.

Mióta: Abban biztos vagyok, hogy ifjuságomban a lelkes fogyasztók táborát erősítettem. Édesanyám, sokszor főzött, és azon nagyon jól elvoltam, a menza sem volt rossz, hiszen Jancsibá 
már akkor, ott fente a fakanalat.

Kollégistaként nagyon értékeltem a pohártejföl-kétforintért kenyér menüt, és viszonylag sok konzervet fogyasztottunk, de ott még csak a csendben tűrtünk és kerültük az attrocitást, bár hétfőn a rántott csirkecombnak elég jó volt az árfolyama.

A biztosítékot a magyarhonvédség verte ki, BZS-vel folyamatosan csere üzletben voltunk, egy rizseslecsóért két sárgaborsófőzeléket adtunk. Később egy kis létszámú bázison voltunk kitéve az étkezdevezető (nem)tudásának. Na itt jött az eddig rejtett tudás, az őrségben véletlenül lelőtt vaddisznót vörösborosan főzettem meg a szakáccsal, a parancsnok is csak azt monta:

-fiaim, ez finom lett.

Arra már tisztán emlékszem hogy Kedvesemnek, amiokr udvaroltam, már a sajttal töltött sült kolbásszal virítottam.

Amikor összeköltöztünk, akkor még jobban kultiváltuk a konzerves-zacskós megoldást, de úgy 6-7 éve beállt a nagy változás. Szép lassan, de biztosan.

Kezdődött a kenyérsütési mániámmal, aztán csak jöttek a dolgok. Egyre több recept, konyhai segédeszköz, edény. 
Egy a baj, kicsi a konyha. 
Sok minden dobozolva a garázsban, csak a sokszor, állandóan használt eszközök maradtak elöl. Most példáúl sűrgősen szükségem lenne a nagy ovális jénainkra (kenyérsütés, mert a mázas kacsasütő nem jó erre a célra), úgyhogy pakolás lesz.

Visszatérve az eredeti gondolatokhoz, azóta tart az "ámokfutás", de szerencsére a Család jól viseli.

Az igazi nagy váltást Benke Laci bácsi adta, hiszen Ő volt az első "médiaszakács". Sok mindent tanultam tőle, és az utána jövő nemzedéktől is. 

Sokkal jobban figyelünk az alapanyagokra, és kellékekre. Talán kezd kialakulni egy olyan réteg aki tudatosan és élvezetesen étkezik, kávézik vagy éppen iszogat.

A munkám miatt még jobban bele tudok merülni a dolgokba, imádom megkeresni az ételek, fagylaltok, sütemények alapjait, és onnan visszaépíteni.

Amit biztosan hogy innen merítettem, hogy bátran belevágok a recept megváltoztatásába, és abból alkotni újat. Egyre jobban vonzanak a minőségi, különleges alapanyagok. Húsevők vagyunk, de nem zárkózunk el egyik földrész konyhájától sem, de mindent azért nem.

És most a miértről:

mert élvezem
mert kikapcsolódom
mert szertek jókat enni
mert imádom ha dicsérnek
mert az alkotás öröme
mert tudom hogy mit eszünk
mert....

Körkérdésnek indul a dolog, én is kiváncsi lennék pár Blogger kollégám válaszára.

Kedves Garffyka, Sütis Néne, Horasz és Beatbull, ha van pár percetek (nekem majdnem egy óra lett), és van kedvetek, ragadjatok billentyűzetet és írjátok meg légyszi, köszike.

2 megjegyzés:

gabojsza írta...

:-)))

Névtelen írta...

Szia Max,

Valaszoltam...:)

Horasz

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin