2008. szeptember 17., szerda

Gyöngyök és a savanyúságok

Nem kell megijedni, nem kezdtem gyöngyfűzésbe (pedig erős kéztetést érzek reá), hanem azokról a csodaszép gyöngyhagymákról, amit az egyik nap láttam meg a zöldségenél.

Azonnal szerelembe estem, és emlékeztem, hogy már ebben az irányban tettünk sikeres kitérőt.

Meg is vásároltam úgy 1,5 kg-ot, és mire Cicaanya hazaért a munkából, én már meg is pucoltam.




Így lett belőle jó egy kilónyi reménybeli savanyúság. Cicaanya kikereste a receptjét a levéhez, és az elrakás módjáról.

Hozzávalók (maradt a léből, tessék elovasni a végét is:-)

1 liter víz

2 dl 10%-os ételecet

5 ek cukor

3 ek tengeri só

1 késhegynyi szalicil (mivel viszonylag gyorsan el fogjuk fogyasztani, ezt elhagytuk)




A vizet a cukorral, az ecettel, és a sóval felforraljuk, ebbe belerakjuk forráskor a megtisztított hagymákat, és azzal is forraljuk 2-3 percet.
Leszűrjük és lehűtjük a hagymát is és a levet is.
A kihűlt hagymát szépen elrendezzük az üvegekben, és felöntjük a kihűlt lével.
Dupla folpackkal zárjuk, és erre a tetőt, ha nincs akkor celofánnal.

És a nem várt fordulat, maradt lé, és a felelős döntést hoztuk, hogy mivel ételt nem dobunk ki, keresünk hozzá szép almapaprikát, és azt is rakunk el.

El is ment max a zöldségeshez, és összeválogatott 1,3 kg szép almaparikát. A kasszánál fizetés közben kérdezi a kedves Hölgyike, 

-nem az édesből vettél?

-Miért, van olyan is?

-persze, csak a másik sor végén:-)

Hát ahhoz már nem volt képem, hogy vissza tegyem az erőset, ezért vettem még 1,5 kg édeset is.

Hazavittem, és ezeket is elkészítettük, de hát ha egyszer valami elkezdődik, akkor az megy tovább, ebből is maradt lé. Kitaláltuk, hogy veszünk még édes almamparikát és káposztát, megtöltjük, és azt is elrakjuk.

Nem akarom húzni az időt, addig kevertük a leveket, hogy vettünk még 6 kg piros csemege paprikát is, azt is eltettük, de még mindig van kb. fél liternyi levünk:-))

A paprikák eltevéséről később írok.

Szakirodalom: 
Ábrahám Gézáné, Vasi, zalai parasztételek, és házi tartósítás

2 megjegyzés:

Garffyka írta...

Max, kérem szépen a káposztával töltött almapaprika receptet, most! :-), főleg, ha nem édesen, hanem savanyúan tettétek el.
Amíg olvastam a bejegyzésed eszembe jutott az ifiasszony legelső levese, amit egy 10 l-es fazékban tett az asztalra, majd az ifjú férj kérdésére, miért főzött ilyen sokat, ezt felelte: először sótlan volt, megsóztam, sós lett, felöntöttem vízzel, sótlan lett, megint sóztam ... :-) De ti sokkal jobban csináltátok, sokféle finom savanyúság, hamm :-)

Gabah írta...

Max, ezen nagyon jót szórakoztam!!!! :-)))))) No de hány üveggel lett????

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin