2010. január 22., péntek

Chili con carne, alaposan átalakítva, by Esc, VKF! 31/3

Esc kért meg a közlésre, mert még mindig nem akar nyilvános lenni:

Chili con carne

Előre megkérek mindenkit, ne nevessen ki! Tudom, most minden mexikói fogná a hasát a röhögéstől, de mentségemre legyen mondva, egy tinédzsert etetek.

A napokban elkövettem azt a hibát, hogy I.-vel mentem vásárolni. A kosárba bekerült számos olyan dolog, amit egyedül nem vettem volna meg. Mégis volt egy jó oldala a dolognak, amikor megálltam a konzerv részlegnél, kézbe vettem egy doboz vörös babot és I. rögtön azt mondta: „legyen Chili con carne, de hús nélkül”.
Rögtön a kosárba került és mellé landolt egy kukoricakonzerv is.

A hűtőben árválkodott egy jó nagy adag spagetti szósz. Nem tudom más, hogy van vele, de nekem mindig, értsétek MINDIG, sikerül túlméretezni a paradicsomszószt. Kizárólag, ugyebár, hús nélkül! Bekerül a hűtőben, majd ott tologatjuk jobbról balra, amíg vagy elfogy pizzára, ide-oda, vagy kidobódik.
Az elején hús nélkül akartam, de aztán eszembe jutott, hogy van egy adag csirkemellből készült pörköltem lefagyasztva.


Akkor jöjjön a recept:
1 vörös bab konzerv
1 kukorica konzerv
Egy fél csirkemellből pörköltalap
Pirospaprika, chili paprika, bors
Kb. fél liter spagetti szósz (jelen esetben)

A csirkemellet darabokra vágom, a hagymát megpárolom, ráteszem a fokhagymát, majd a csirkemell darabokat. Megszórom pirospaprikával, chili paprikával, sózom, felöntöm egy kis vízzel és készre főzöm. Ezt a műveletet kiváltottam a fagyasztóban pihenő pörköltalappal.
A konzerveket kibontom, ha kell, leszűröm és mikor a csirkemell megpuhult, ráöntöm a húsos alapra. A spagetti szószt hozzákavarom, és pár percig forralom.

Az eredeti recept darált marhahúst ír elő.
Friss kenyérrel tálaljuk vagy tortilla lapokat tölthetünk meg vele.

A tesztalany (hehe) óvatosan kapirgált a tányérban. Elmondtam neki, hogy minden alapanyagot ismer és szeret. A húst pedig a tányérjából már rég kihalásztam. Kérdezte, hogy mi lesz, ha nem ízlik. Mondtam, hogy akkor megeszem és már félig örültem, hogy jut nekem dupla adag, de... Megkóstolta. Forgatta a szájában. Finom! Bár szerinte nem elég csípős. Bekanalazta (kicsit hígabbra sikeredett a kelletnél) és ezzel felkerült a sajtleves mellé. De legközelebb legyen csípősebb, és a paszuly ne legyen vörös (a kis rasszista)!

Mai apró örömök:
1. bővült I. listája
2. meg van mentve a sok paradicsomszósz!
3. elszegődhetek mexikói halásznak.

Esc & Max

4 megjegyzés:

Edit (Esc) írta...

Koszonom, Max!

Gyöngyi írta...

Egészen jól végződött a napotok:)

max írta...

Nagyos szívesen!

Garf írta...

Nem tudom melyik jobb, a recept vagy Esc stílusa! :)

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin